Lakáselőtakarékosság

2011. 11. 27.  

Életünk talán egyik legnagyobb beruházása saját otthonunk megteremtése. Az első lakás megvásárlásával azonban nem szűnnek meg lakáscéljaink, hisz a család bővülésével nagyobb lakásba kívánunk költözni, vagy éppen felújítani, korszerűsíteni szeretnénk ingatlanunkat. Ezek a munkálatok mind komoly anyagi teherrel is járnak, melyet megkönnyít, ha időben elkezdünk megtakarítani, hisz így biztonságosan megvalósíthatjuk lakásálmainkat. Ezért ajánljuk mindenki figyelmébe a lakás-előtakarékosság különböző futamidejű konstrukcióit.

A lakás-előtakarékosság olyan államilag támogatott megtakarítási forma, amely havi rendszeres befizetés mellett, a megtakarítási idő végén kedvező hitellehetőséget is biztosít. Így a lakással kapcsolatos tervei megvalósítására nagyobb keret áll majd rendelkezésére, amely az alábbi 4 részből tevődik össze: 
Havi megtakarítások + betéti kamatok + állami támogatás + lakáscélú kölcsön = teljes szerződéses összeg

A lakás-előtakarékosság sajátossága, hogy zárt rendszerben működik, azaz mind a betéti, mind a hitelkamatok a teljes futamidőre rögzítettek. Így a vállalt havi pénzügyi terhek előre jól kiszámíthatóak, és két jól elkülöníthető részből áll, egy megtakarítási és hitelszakaszból. A lakáscélú betétgyűjtést az állam úgy ösztönzi, hogy az éves megtakarítás után támogatástnyújt az előtakarékoskodónak. A megtakarítási idő letelte után, amely a törvény szerint minimálisan 4 év, az előtakarékoskodó módozattól függően évi 3,9%-os fix kamatozású  (THM 5,12-5,22%) lakáshitelt igényelhet a lakás-takarékpénztártól.

Fontos! 

Amennyiben Ön havonta 20 ezer forintnál többet szeretne megtakarítani, vagy a maximális szerződéses összegnél nagyobb összegre van szüksége, a többi családtagja részére is köthet szerződést. Így megtöbbszörözheti az állami támogatást!

Előnyök az Ön számára:

Magas és garantált betéti hozamok a teljes futamidőre (akár évi 10,56% is lehet).
A megtakarítási szakasz lejártát követően kedvező hitelfelvételi lehetőség.
A hitelkamat alacsony és a teljes futamidőre rögzített, évi 3,9%. (THM 5,12-5,22%).
A szerződéses összegen belül a betét és hitel aránya 40-60%, tehát Ön nagyobb összeget vehet fel hitelre, mint a kamatokkal és állami támogatással növelt megtakarítása.
Vissza nem térítendő állami támogatás.
Az igénybe vehető támogatás családon belül megtöbbszörözhető.
Ön bármely futamidőt választja, mentesül a 16%-os kamatadó megfizetés alól.
Biztonságos, mert befektetését az Országos Betétbiztosítási Alap biztosítja.

Kinek érdemes takarékoskodnia?

Mindazoknak, ...
akik első lakásuk megvásárlását tervezik,
akik a jövőben lakást vagy házat szeretnének cserélni,
akik jelenlegi lakásukat, házukat szeretnék felújítani, átalakítani, korszerűsíteni,
akik gyermekeik jövőjéről szeretnének gondoskodni.

Biztonság

A garanciát nem csak a PSZÁF által is folyamatosan vizsgált prudens működés, és a tőkeerős nemzetközi tulajdonosi háttér, hanem az Országos Betétbiztosítási Alap biztosítása is jelenti.

Ajánlatainkért, testreszabott konstrukciókért vegye fel velünk a kapcsolatot, munkatársaink  készséggel állnak rendelkezésére!



Nyugdíj előtakarékosság

2011. 11. 22.  

 

Riasztó képet mutatnak már évek óta a nyugdíjrendszerrel kapcsolatos hazai felmérések: az aktív korú népességnek a fele ugyanis egyáltalán nem, vagy csak alig készül a nyugdíjas évekre. Sokan azzal sincsenek tisztában, hogy mikor mennek nyugdíjba. Egy friss nemzetközi elemzés pedig arra a szomorú tényre világít rá, hogy a magyarok jóval pesszimistábbak az európai átlagnál a nyugdíjas éveikkel kapcsolatban. Jelentős részüknek ugyanis főként a szegénység, a betegség és a magány jut eszébe a nyugdíjaskor hallatán, s csak alig több mint 50 százalékuk gondolkodik pozitívan - szabadidőről, utazásról és nyugalomról. 

Nem dicsekedhetünk a megtakarítások terén sem: a 60 év alatti munkaképes lakosság harminc százaléka tagja valamelyik önkéntes nyugdíjpénztárnak vagy rendelkezik ilyen megtakarítással; 35 százalékuk takarékoskodik és tesz félre pénzt. A mai helyzetre jellemző, hogy a nyugdíjcélú megtakarítási hajlandóság a negyven felettiek körében jóval magasabb, a huszonévesekhez képest ennek a korcsoportnak négyszer nagyobb az aránya az önkéntes nyugdíjpénztári tagságot vizsgálva. Ez odáig vezethet, hogy sokan majd csak 40 éves koruk után kezdenek el észbe kapni, hogy nincsen megelőzöttségük. 

Félretenni, takarékoskodni azonban a mai gazdaságpolitikai körülmények között nem könnyű. Nem véletlen a borúlátás az idősebb generáció körében: igaz ugyan, hogy a hazai nyugdíjasok egyharmadánál a nyugdíjkorrekcióknak köszönhetően a korábbi bérnél is magasabb a havi nyugdíj összege, mégis, a megélhetéshez szükségesnek ítélt havi nagyjából 100 ezer forintos összeghez képest mintegy 27 ezer forint hiányzik a nyugdíjasok kasszájából. Európai összehasonlítást tekintve több országban is fordított a helyzet, a nyugdíjasok számára folyósított összegekből számos helyen megtakarításokra is jut. Igaz ez a csehekre, de a hazai 27 százalékos hiányhoz képest még Szlovákiában és Lengyelországban is kedvezőbb az arány, a hiány ezekben az országokban mindössze a megélhetéshez szükséges összeg 5, illetve 16 százalékát teszi ki.

Jelentősen átalakult a korábbi nyugdíjrendszer

A magyarok tudatlanságának és anyagi megelőzöttségük hiányának oka összetett. Egyfelől a korábbi állami nyugdíjrendszerrel szemben - amelyben a munkáltató szerepe mindössze arra korlátozódott, hogy az általa kifizetett bérek arányában meg kellett fizetnie a társadalombiztosítás részére a törvényben előírt mértékű járulékot -, a munkáltatóknak gyökeresen megváltoztak a kötelezettségei. Külön törvény kötelezi például arra, hogy az alkalmazottak béréből levont nyugdíjjárulékból a magánnyugdíjpénztárakba befizetendő járulékok bevallását és befizetését annyi magánnyugdíjpénztár számára teljesítse, ahány különböző pénztárat választottak a dolgozók. Másfelől, a nyugdíj mértékét ma már nagyban befolyásolja az, hogy a munkáltató mekkora bért vall be, és az abból levont járulékot rendszeresen megfizette-e. Sajnos a járulékfizetési fegyelem még nem tart ott, hogy kisebb legyen a munkaerőpiacon a fekete vagy szürke bér. 

Bármennyire pesszimistán is hangzik, tény: a társadalom elöregedése miatt egyre kevesebb fiatalnak kell eltartania egyre több nyugdíjast. E probléma megoldásában segíthetnek a magánnyugdíjpénztári és önkéntes nyugdíjpénztári megtakarítások. Bár a kötelező, törvényileg is előírt magánnyugdíjpénztári tagdíj a fizetések nem magas (8 százalék) százaléka, még így is kellő dinamikát visz a várható nyugdíj szintjének növekedésébe. A saját mérlegelés alapján választható önkéntes nyugdíjpénztári tagságnál mindenki saját maga döntheti el, hogy havi szinten mennyit szeretne félretenni nyugdíjcélú megtakarításként - mondta az igazgató, kiemelve, hogy az önkéntes nyugdíjpénztárak nagy előnye, hogy ezt a megtakarítást nem terheli hozamadó.

Egyre később élvezhetjük gondtalan nyugdíjas éveinket. Ám a nyugdíjkorhatár kitolása nem jelenti azt, hogy ne kellene előre gondoskodni a nyugdíjas évekről. - Lehet, hogy nem 55 évesen megyünk nyugdíjba, hanem 65 évesen, de még ekkor sok-sok év áll előttünk, amit mindenki biztonságban, és minimum olyan életszínvonalon szeretne leélni, mint korábban. Ehhez pedig elkerülhetetlen, hogy még aktív éveinkben előre takarékoskodjunk nyugdíjas éveinkről. Ha a kötelező magánnyugdíjpénztári, és az önkéntes nyugdíjpénztári megtakarításokat kombináljuk, egy biztonságos és kiegyensúlyozott nyugdíjat tudunk elérni. Az öngondoskodás gondolatát már fiatal korban el kellene kezdeni és átadni az ifjúságnak, hogy sokkal tudatosabban nőjenek fel.

 



Magánnyugdíjpénztár

2011. 11. 22.  

 

A 2010. év végén életbe lépett, nyugdíjrendszert érintő változások ellenére Magyarország nyugdíjrendszere továbbra is hárompilléres nyugdíjrendszer marad, amelynek alkotóelemei: 

első pillér: a magyar nyugdíjrendszer első pillére a már eddig is működő tb rendszer, ami a kötelező járulékfizetésen alapul. Tagjai a járulékköteles jövedelemmel rendelkező, járulékot fizető magánszemélyek és részesei a nyugdíjasok is, akik a korábban fizetett járulékaikért cserébe jogot szereztek a nyugellátásra.

második pillér: az önkéntes alapon választható magánnyugdíjpénztárak. A magánnyugdíjpénztári tagság mellett döntők 2011. november 30-át követően szerzett jövedelmük után 10%-os egyéni nyugdíjjárulékukat az önkéntes alapon működő magánnyugdíjpénztárak egyikébe fizetik be tagdíjként, és a 2011 decemberétől szerzett jövedelmeik már nem számítanak bele a majdani állami nyugdíjukba, a nyugdíj megállapításánál figyelembe vehető szolgálati idejük nem gyarapodik tovább ezen időpontot követően (ez nem érinti a 2011 november végéig megszerzett szolgálati időt és az addig elért kereseteket).

harmadik pillér: a nyugellátás kiegészítésére az önkéntes nyugdíjpénztárak alkotják nyugdíjrendszerünk harmadik pillérét. Az önkéntes pénztári megtakarítás szabadon választható. A pénztárak a tagok befizetéseit befektetik, hozamot írnak jóvá és az így felhalmozott vagyon szolgál majd kiegészítő nyugdíjként. A tagdíjfizetést az állam adókedvezményekkel is ösztönzi.

Milyen célból jött létre a magánnyugdíjpénztári rendszer, és mi a lényege?

Az állami nyugdíjrendszer felosztó-kirovó elven működik, melynek lényege az, hogy a ma dolgozó munkavállalók befizetett nyugdíjjárulékaiból fizeti az állam a jelenlegi nyugdíjasok nyugdíját, így befizetéseinkkel nem saját magunk számára takarékoskodunk, hanem a bevételeket az állam a mindenkori nyugdíjasok megélhetésére fordítja. Befizetéseinkért cserébe elvárjuk azt, hogy ha nyugdíjasok leszünk, akkor majd minket is eltartanak az akkori aktív dolgozók (azaz járulékfizetők). Ez a mindenkori jogszabályváltozásoknak és piaci körülményeknek (pl. demográfiai és gazdasági helyzet) megfelelően bármikor változhat (pl. 2009-től megszűnt a 13. havi nyugdíj, 65 évre emelkedik a nyugdíjkorhatár, változtak a nyugdíjindexálás szabályai stb.).

A felosztó-kirovó elv addig működőképes, amíg a járulékbefizetések összege nagyobb, mint a nyugdíjkifizetéseké. Ha több aktív járulékfizető van, és kevesebb nyugdíjas, akkor ez könnyen teljesül. Ez volt a helyzet a XX. században, a felosztó-kirovó rendszerek megjelenésekor. A 80-as, 90-es évekre azonban világossá vált, hogy az egységes, kötelező társadalombiztosítás folyamatosan növekvő hiányát az államháztartás egyre nehezebben tudja fedezni. Ezért 1997-ben a nyugdíjreform keretében létrejött törvény lehetővé tette magánnyugdíjpénztárak alapítását. A magánnyugdíjpénztárak az ún. tőkefedezeti elven működnek, vagyis a tagok a befizetett tagdíjjal saját maguk számára takarékoskodnak, és a befizetett tagdíj hozammal gyarapszik. Nyugdíjas korban pedig a magánnyugdíjpénztár az összegyűjtött vagyonból (tagdíj+hozam) szolgáltat az állami nyugdíjat kiegészítő nyugdíjat. Ez tehát egy kiszámíthatóbb rendszer, hiszen a befizetések és hozamok alakulása folyamatosan nyomon követhető.

A magánnyugdíjpénztári tagok a törvény által előírt nyugdíjjárulékot a 2010.11.03. előtt hatályos szabályozás szerint megosztva fizették a társadalombiztosításnak, illetve a magánpénztárnak. (A munkavállalók nyugdíjjáruléka a bruttó kereset 9,5%-a volt, a magánnyugdíjpénztári tagok esetében ebből 8% a magánnyugdíjpénztárba került, a tb pedig 1,5%-ot kapott.) A jelenleg hatályos jogszabályok értelmében azonban 2010. november 1-je és 2011. december 31-e közötti időszakban esedékes tagdíj mértéke 0%. Ebben az ideiglenes időszakban a munkabérből levont teljes nyugdíjjárulék az állami kasszába kerül. 2011. december 1-jével hatályba lépő törvénymódosítás eredményeképpen a magánnyugdíjpénztár tagja a nyugdíjjárulék alapja után 10% tagdíjat fizet, azaz a pénztártag bruttó bérének 10%-a kerül befizetésre a magánnyugdíjpénztári számlájára.

Az állami nyugdíjjal ellentétben - ahol a nyugdíj összeg számításának módszerét a nyugdíjba vonulás időpontjában hatályos jogszabályi előírások határozzák meg - a nyugdíjpénztárakban a kifizetések fedezetéül a tag által befizetett összegek és azok hozamai szolgálnak, tehát a tagok saját maguk gondoskodnak nyugdíjukról. A magánnyugdíjpénztár kasszájába befizetett tagdíjak befektetésre kerülnek, és hozamokkal gyarapodnak. A hozamok nagyságát meghatározzák az éppen aktuális pénz- és értékpapírpiaci trendek, valamint az, hogy milyen kockázati besorolással rendelkező befektetési csomagot választ a pénztártag.

A magánnyugdíjpénztárak előnyei

Az örökölhetőség, amelynek révén gondoskodhat a pénztártag a családjáról, azaz a pénztártag felhalmozási időszakban bekövetkezett halála esetén a befizetett összeg nem vész el, az általa megjelölt kedvezményezettre vagy kedvezményezett jelölés hiányában az örökösre száll. A társadalombiztosítási nyugdíjrendszerbe fizetett összegek nem örökölhetők, a visszalépett személy halála esetén özvegyi járadék állapítható meg, amelynek szabályai jelenleg kidolgozás alatt vannak.

A magánpénztárban a pénztártagok egyéni számláján gyűlnek a befizetések és a felhalmozott összeg a pénztártag tulajdona. A kormány ígéretet tett az állami nyugdíjrendszerben egyéni számlás nyilvántartásra, de annak bevezetését későbbi időpontra tervezi.

A hozam, amelyet a befektetési folyamat eredményeként a befizetett tagdíj termel, és amelyet jóváírunk a tag egyéni számláján, tovább növeli minden pénztártag megtakarítását, és a fizetendő nyugdíjak összegét. Nem függ a mindenkori költségvetés helyzetétől.

A magánnyugdíjpénztár működése nyomon követhető és  megbízható, gazdálkodása a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete által folyamatosan ellenőrzött. A befizetéseket, illetve a befektetések alakulását a pénztártagok folyamatosan nyomon követhetik.

Belépés a nyugdíjpénztárba

Fontos változás:

A 2010. december 22-vel hatályba lépett magánnyugdíjpénztári tagsági jogviszonyt érintő jogszabályi módosítások szerint, a magánnyugdíjpénztári rendszert választó - illetve ott maradó - pénztártag tb nyugellátások megállapítása során figyelembe vehető szolgálati ideje 2011.12.01-jét követően nem gyarapodik. Erre figyelemmel azon pénztártagok, akik nem szereznek annyi szolgálati időt, amennyi a nyugellátás igénylése időpontjában hatályos jogszabályok szerint a nyugellátás megállapításához szükséges, nem lesznek jogosultak társadalombiztosítási nyugellátásra (öregségi, rokkantsági), illetve egy feltehetően hibás jogszabály-módosítás következtében, ingyenes egészségügyi ellátásra az aktív kort követően (tekintettel arra, hogy ez csak a tb nyugellátásban részesülők számára biztosított jelenleg.) Az ingyenes egészségügyi ellátásra vonatkozó jogszabályi rendelkezések a jövőbeni módosítására a kormány ígéretet tett.

A magánnyugdíjpénztárba jelenleg önkéntes döntése alapján beléphet:
a 30 életévét be nem töltött nyugdíjbiztosítási jogviszonyban álló személy
aki első alkalommal létesít Magyarországon nyugdíjbiztosítási jogviszonyt (korhatárra való tekintet nélkül)

Aki magánnyugdíjpénztárt választ, annak:
a pénztári tagsághoz ki kell választani a magánnyugdíjpénztárt és belépési nyilatkozatot kell kitölteni, valamint aláírni.
a pénztártaggá válásától számított 15 napon belül köteles a foglalkoztatójának bejelenteni az általa választott magánnyugdíjpénztár megnevezését, címét és pénzforgalmi számlájának számát.
a pénztár a belépési nyilatkozatot abban az esetben utasíthatja el, ha a belépni szándékozó a törvény előírásai szerint nem felel meg a pénztártagságra meghatározott feltételeknek.
a tagot megilleti a szabad pénztárválasztás joga, azt a munkáltató nem befolyásolhatja.
az átléptetésre vonatkozó írásbeli bejelentést az átlépéssel érintett pénztárakhoz kell benyújtani.
az átlépéskor az átadó pénztár a tag egyéni számláján lévő összeget átutalja az átvevő pénztárnak. 

Működési és vagyonkezelési díjak - 2011-től még szigorúbb költségkorlátok léptek életbe:
működésre a pénztár csupán 0,9 százalékot von le a beérkező tagdíjakból,
a vagyonkezelési díj a kezelésre átadott vagyon 0,2 százalékára csökkent.

Munkatársaink segítenek Önnek eligazodni a magánnyugdíjpénztárak ajánlatai között és az ügyintézés terhét is leveszik válláról!

 



Babakötvény

2011. 11. 21.  

2006. január 1-jétől a magyar állam minden megszülető gyermek javára születésének évében az éves költségvetési törvényben meghatározott összegű támogatást biztosít. A babakötvény nevű állami támogatás a fiatal felnőttek életkezdésének megkönnyítését szolgálja. Talán sokan úgy gondolják, hogy a babakötvény egy negyvenezer forintos egyszeri állami támogatásból áll, pedig az állami támogatás ennél sokkal több is lehet (főként, ha a szülők is hozzátesznek befizetéseikkel). Nézzük is, hogy mennyi!


A babakötvény nevű állami életkezdési támogatás összege a 2009-ben érvényben lévő szabályok alapján gyermekenként a következőkből áll össze:


1) az alap támogatás (csak a születést követően, egyszeri alkalommal jár) 2006-ban 40.000 Ft volt, 2007-ben, 2008-ban és 2009-ben 42.500 Ft. A 2010-ben, illetve az azt követően született gyermekek után járó alap támogatás összegét az éves költségvetési törvények határozzák majd meg. 

2) gyermekvédelmi támogatás alacsonyabb családi jövedelem vagy átmeneti vagy tartós nevelésben lévő gyermek esetén a gyermek 7 és 14 éves korában a 2006-ban született gyermekek esetében egyszeri 42.000 Ft, a 2007-ben, 2008-ban és 2009-ben született gyermekek esetében egyszeri 44.600 Ft, vagyis összesen 84.000, illetve 89.200 Ft, az alap támogatással együtt - 2006-es szinten számolva - 124.000, 2007-es, 2008-as és 2009-es szinten számolva 131.700 Ft. A 2010-ben, illetve azt követően született gyermekek után járó gyermekvédelmi támogatás összegét az éves költségvetési törvények határozzák majd meg.

3) amennyiben a szülő Start-számlát vezető pénzügyi szolgáltatót választ, vagy (2008-tól) a Magyar Államkincstárnál vezetett Start-számlára fizet be, a befizetések után minden évben a befizetett összeg 10%-ának megfelelő, de legfeljebb évi 6.000 Ft, befizetések utáni állami támogatást kap
Két esetben a befizetések utáni állami támogatás a fentinél nagyobb:

  • A gyermekvédelmi támogatásban alacsonyabb jövedelem miatt részesülő gyermekeknél a befizetések utáni állami támogatás a Start-számlára történt saját befizetések után minden évben a befizetett összeg 20%-a, de legfeljebb évi 12.000 Ft. 
  •  A gyermekvédelmi támogatásban átmeneti vagy tartós nevelésbe vett gyermek befizetés nélkül is 12.000 Ft támogatást kap, hiszen ő egyáltalán nem számíthat szülei támogatására.


Ezek tehát az állami támogatás elemei. Ezen felül a gyermeké az összes, Start-számlára történt szülői és/vagy egyéb támogatói (pl. önkormányzati) befizetés, valamint a számlán jóváírt hozam(mely főleg szülői befizetések esetén igen jelentős lehet!). Mivel a befizetések után állami támogatás jár, a szülői vagy egyéb magánszemély támogatói befizetések után semmilyen adókedvezmény nem vehető igénybe (ezáltal a támogatás jövedelemfüggetlen és csak a befizetett összegtől, illetve a család anyagi helyzetétől függ – a nehezebb anyagi helyzetben lévők gyermekei többet kapnak). 

Figyelem! A Start-számlát a pénzügyi szolgáltató a jogszabályban meghatározott mértékig terjedő díjért vezetheti. Ez jelenleg a Start-számla éves átlagos állományának legfeljebb 1%-a évente, mely csak a gyermek 18. születésnapjáig érvényes, annak betöltését követően a korlátozás megszűnik, így a díj akár nőhet is.

Babakötvényre jogosult minden 2005. december 31. után született, magyar állampolgárságú és magyarországi lakóhelyű gyermek, de az állami támogatás csak a gyermek 18. életévének betöltése után használható fel. Addig a Magyar Államkincstár állampapírba fekteti a babakötvényt, vagy a gyermek szülei kiválaszthatják azt a bankot, takarékszövetkezetet, vagy befektetési szolgáltatót, vagyis - ahogy mi hívjuk - pénzügyi szolgáltatót, ahol a kincstár helyett kamatoztathatják a babakötvényt, sőt, mindkét esetben be is fizethetnek a támogatás mellé, mely szintén kamatozik (mint fent írtuk, a Magyar Államkincstárnál 2008. január elsejétől van mód hozzátenni az állami támogatás összegéhez).

A babakötvény mögötti Start-számlát vezető pénzügyi szolgáltatók közötti választás nálunk, a Biztositas1.hu oldalon legegyszerűbb!

Ha Ön a gyermek születésekor a kincstárnál hagyta a pénzét, de később mégis szeretné pénzügyi szolgáltatóhoz (tehát bankba, takarékszövetkezethez vagy befektetési szolgáltatóhoz) vinni, erre bármikor megvan a lehetősége. Szintén bármikor lehetséges a Start-számlát vezető pénzügyi szolgáltató váltás, sőt, a kincstárhoz történő visszatérés is. 


A babakötvény állami támogatása a gyermek 18 éves koráig nem vehető fel, utána pedig meghatározott célokra (azon belül szabadon) elkölthető. Ez vonatkozik a szülők vagy más támogatók által befizetett összegekre is. 

A Start-számlán lévő követelés az Országos Betétbiztosítási Alap (OBA) által biztosított termék. A betétbiztosításról itt olvashat részletesen: 
http://www.oba.hu . 

 



Önkéntes nyugdíjpénztár

2011. 11. 20.  

 

A nyugdíjpénztár fogalma

 

A nyugdíjpénztár egy olyan, külön törvényben szabályozott önszerveződő intézmény, amely lehetőséget teremt tagjai számára, hogy aktív éveik alatt, aktív éveik jövedelméből, biztonságos és hatékony módon előtakarékoskodjanak nyugdíjas éveikre. A pénztári rendszer a nyugdíjellátás biztosításának egyre terjedő módja a világon.  A nyugdíjpénztári tagok éveken, évtizedeken át rendszeres befizetéseket teljesítenek a pénztár felé, majd a nyugdíjkorhatár elérését követően különböző nyugdíjszolgáltatásokban részesülnek a pénztártól. Az állami nyugdíjjal ellentétben a kifizetések fedezetéül a tag által befizetett összegek és azok kamatai szolgálnak, tehát a tagok saját maguk gondoskodnak nyugdíjaikról. A pénztár intézménye azt teszi lehetővé, hogy ezt a nyugdíj célú vagyonfelhalmozást a tag jog által védve, szervezetten és gazdaságosan vigye véghez.

A nyugdíjpénztárak szerepe és fajtái

Az 1998. január 1-jétől életbe lépő nyugdíjrendszert 3 pillérű rendszernek is szokták nevezni. A nyugdíjak 1. pillérének minden esetben az állami nyugdíj számít. Az ún. magánnyugdíjpénztárak (továbbiakban kötelező vagy magánpénztárak) alkotják a jövőbeni nyugdíjak 2. pillérét. Akik a magánpénztári tagság mellett döntöttek, két helyről fognak nyugdíjat kapni: az államtól egy csökkentett összegű nyugdíjra jogosultak, amit kiegészít majd a pénztár szolgáltatása. Míg a kötelező magánpénztár szolgáltatásával az állami nyugdíj részben helyettesíthető, addig a 3. pillér, az önkéntes kölcsönös nyugdíjpénztár (továbbiakban önkéntes pénztár) alapvetően az első két pillérből származó nyugdíj kiegészítésére szolgál. Az önkéntes pénztári tagság és befizetés - ahogy a neve is kifejezi - mindig önkéntes vállalás. Azoknak ajánlott, akik az első két pillérből származónál magasabb nyugdíjat szeretnének, és jövedelmük lehetővé teszi a hosszú távú előtakarékosságot. Az önkéntes pénztári tagság alkalmas nem nyugdíjcélú vagyonfelhalmozásra is: az önkéntes pénztári befizetés hosszú távú, de rendkívül előnyös befektetés, mert az állam az önkéntes pénztári tagokat jelentős adókedvezménnyel támogatja. 

A tagok rendszeres befizetésének egy részét a munkáltatók igen kedvező adófeltételekkel átvállalhatják.

Szolgáltatások

A pénztári tagok a nyugdíjkorhatár elérésekor (ideértve a szolgálati, korengedményes, és előnyugdíjat, a rokkantsági nyugdíjat stb.) többféle szolgáltatás között választhatnak. Kérhetnek egyösszegű kifizetést, vagy rendszeres havi, negyedéves vagy éves járadékot. A járadék időtartama lehet határozott (pl. 5 évre szóló) vagy határozatlan (életjáradék).

A nyugdíjkorhatár, vagy nyugdíjazás utáni szolgáltatások általában adómentesek.

Ha a tag már elérte a nyugdíjkorhatárt, de szolgáltatást a tagsági jogviszony létesítése évét megelőző második adóéven belül vesz igénybe , vagy a járadék folyósításának első három évében a járadék éves összege az előző évi összeg 15 százalékánál nagyobb mértékben csökken, akkor az egyösszegű nyugdíjszolgáltatás, illetve a járadékszolgáltatás is adóköteles.

Kifizetés 10 éves tagsági jogviszonyt követően

Az önkéntes nyugdíjpénztárban gyűjtött megtakarítás 10 év tagsági jogviszonyt követően bizonyos feltételekkel a nyugdíjazás előtt is hozzáférhetővé válik. Fontos ismerni a vonatkozó szabályozást, mert  a nyugdíj előtt felvett összeg egy része után személyi jövedelemadó és egészségügyi hozzájárulás kötelezettség keletkezhet, amely miatt érdemes mérlegelni a döntést. A kifizetéssel kapcsolatos adózási szabályokról az 1995. évi CXVII. szja. törvény 28. § (8) pontja az alábbiak szerint rendelkezik:

"Ha az önkéntes kölcsönös nyugdíjpénztár tagja részére a nyugdíjpénztár a kötelező várakozási idő leteltét követően nyugdíjszolgáltatásnak (kiegészítő nyugdíjnak) nem minősülő kifizetést teljesít (vagyoni értéket juttat), az adóköteles jövedelmet a következők szerint kell megállapítani: a kötelező várakozási időszak letelte évében és az azt követő első évben kifizetett (juttatott) bevételt (kivéve a fedezeti alapból történő befektetések hozama vagy értékelési különbözet címén az egyéni számlán jóváírt összegből teljesített kifizetést, juttatást) teljes egészében, míg a kötelező várakozási időszak letelte évét követő:
második évben kifizetett (juttatott) bevétel 90 százalékát
harmadik évben kifizetett (juttatott) bevétel 80 százalékát
negyedik évben kifizetett (juttatott) bevétel 70 százalékát
ötödik évben kifizetett (juttatott) bevétel 60 százalékát
hatodik évben kifizetett (juttatott) bevétel 50 százalékát
hetedik évben kifizetett (juttatott) bevétel 40 százalékát
nyolcadik évben kifizetett (juttatott) bevétel 30 százalékát
kilencedik évben kifizetett (juttatott) bevétel 20 százalékát
tizedik évben kifizetett (juttatott) bevétel 10 százalékát
kell jövedelemnek tekinteni. A kötelező várakozási időszak leteltét követő tizedik évet követően kifizetett (juttatott) bevételt a jövedelem megállapításánál nem kell figyelembe venni.

A nyugdíjpénztár tagja egyéni számláján a 2007. december 31-ét követően jóváírt tétel nyugdíjszolgáltatásnak (kiegészítő nyugdíjnak) nem minősülő kifizetése esetén
a) a bevétel teljes egészében egyéb jövedelem arra az összegre vonatkozóan, amelynél a jóváírás és a kifizetés (juttatás) időpontja között tíz év még nem telt el;
b) a jövedelem megállapításának e bekezdésben foglalt szabálya szempontjából a kötelező várakozási időszak letelte évének - a jóváírást követő évet első évnek tekintve - az adott összeg(ek) jóváírásának naptári évét követő tizedik évet kell tekinteni, azzal, hogy, elsőként a legrégebben jóváírt összegek kifizetését (juttatását) kell vélelmezni.

Fontos továbbá, hogy:

a hozam felvétele minden esetben adómentes, amennyiben a kifizetéssel kapcsolatban adófizetési kötelezettsége keletkezik, az adóelőleg levonását a Pénztár a kifizetéskor érvényesíti, a kifizetés által eredményezett EHO bevallási és befizetési kötelezettség az igénybevevő pénztártagot terheli az 1998. évi LXVI. EHO törvény 2.§ -a alapján.

Öröklés

A tag halála esetére kedvezményezetteket jelölhet ki. A kedvezményezettek személyét bármikor módosíthatja. Kedvezményezettek hiányában jogosulttá törvényes örököse válik. A pénztári vagyon adó- és illetékmentesen örökölhető. A kedvezményezett illetve a törvényes örökös a rá eső részt felveheti egy összegben, saját nevén a pénztárban hagyhatja a tagdíjfizetés folytatásával vagy anélkül, esetleg átutalhatja saját nyugdíjpénztárában lévő egyéni számlájára.

Keresse munkatársainkat, hogy együtt megtalálhassuk az Ön számára leginkább megfelelő magánnyugdíj pénztári szolgáltatást nyújtó pénzintézetet!

 



Öngondoskodás

2011. 11. 20.  

 

Az elmúlt két évtizedben talán sohasem volt ennyire aktuális az öngondoskodás, vagyis az olyan tervezett magatartás, amellyel jövőnk tudatos alakítására és a váratlan helyzetekből adódó bizonytalanságok csökkentésére törekszünk. A 2008-as gazdasági válság szembesítette a társadalmat a pénzügyi öngondoskodás hiányának veszélyeivel, mára pedig egyre inkább úgy tűnik, hogy a fellélegzés, a válságból való lassú kilábalás csak átmeneti. Az újabb gazdasági válságjelek arra figyelmezetnek, hogy nem lehet tovább halogatni a takarékosságot, nem lehet jó időre várni a pénzügyi értelemben vett öngondoskodás megkezdésével. 

Miért fontos a pénzügyi öngondoskodás, a megtakarítás?  

Mert 

...könnyebben megvalósíthatjuk a nagyobb kiadással járó céljainkat.

...anyagi biztonságot nyújt váratlan helyzetekben.

...kiszámíthatóbbá tehetjük a saját és a családunk jövőjét.

...stabil anyagi hátteret biztosíthatunk magunknak nyugdíjas éveinkre.

...hosszabb távon a megtakarítás hiánya jár lemondással: terveinket, rosszabb esetben a megszokott életszínvonalunkat áldozzuk fel, ha nem képezünk időben pénzügyi tartalékot.

Az elmúlt idők nyugdíjrendszer körüli eseményei világossá tették, hogy az öngondoskodás mindinkább az egyik legfontosabb stratégiai eleme kell, hogy legyen a magyarok életének, hacsak nem akarnak nyugdíjas éveikben jelentős életszínvonal-romlást elszenvedni. Ennek okozója, hogy míg a nyugíjasok száma emelkedik, addig az aktív keresők száma, akikre a nyugdíjrendszer támaszkodik, folyamatosan csökken. A statisztikai adatok szerint ez 2013-ra számított adatok alapján, 3,9 millió nyugdíjas mellett, 3 millió aktív kereső lesz. Ez az arány az idő múlásával egyre rosszabbá válik, ha nem tesznek ellene.

Szeretne majd másképpen élni, mint a mai nyugdíjasok zöme? Ugye tudja, hogy öngondoskodás nélkül erre biztosan nem lesz lehetősége? Tisztában van Ön azzal, hogy mekkora nyugdíjra számíthat majd? Azt is tudja, hogy ez az akkori értékviszonyok mellett mire lesz elegendő? Vannak Önnek kiskorú gyermekei? Tudja, hogy mennyi pénzre lesz szüksége Önnek ahhoz, hogy képességeiknek megfelelően beiskoláztassa, majd segítse őket az önálló életkezdésben?

Nagy eséllyel mindannyiunk életében eljön az idő, amikor nem akarunk, vagy nem tudunk már tovább dolgozni, és nyugdíjba vonulunk. Meglehet, hogy Önnek is jó pár éve van még addig. Dönteni azonban most kell, amikor tudunk még tenni annak érdekében, hogy nyugdíjas korunkra a kialakított életszínvonalunkon ne vagy csak keveset kelljen változtatni. Ne várja meg azt, hogy mások döntéseitől függjön öreg korára! Nyugdíjasan is éljen gondtalan, aktív életet! Hogy ezt elérhesse ebben lehetünk az Ön segítségére, miután felmértük igényeit és lehetőségeit. Akár napi egy csésze kávé árának megfelelő megtakarítással elkerülhetők a kellemetlenségek. A jövő kiszámítható anyagi biztonsága nem kiváltság, hanem gondolkodás és ezzel együtt gondoskodás kérdése!

Természetesen nem csak magánszemélyeknek áll módunkban megoldást kínálni, hanem vállalkozások és vállalatok számára is.

Ajánlatainkért keressen minket!

 



Egyéb megtakarítások gyermekeknek

2011. 11. 17.  

Bankbetétek, lekötések

Hazánkban a leggyakoribb megtakarítási forma gyermekek számára a folyószámlán vagy bankbetéten felhalmozott vagyon. Ezek előnye, hogy bármikor hozzáférhetünk a megtakarított összegekhez. Ezt az előnyt azonban erőteljesen elhomályosítja az a tény, hogy a fenti megtakarítási formák olyan csekély hozzammal bírnak, amely az elhelyezett összegek reálértékének megőrzésére sem feltétlen elegendők. A fizetett kamatadó, és az évek során jelentkező infláció elviszi reál és nominális értelemben is kárára van megtakarításunknak.

Befektetési egységekhez kötött megtakarítások

Biztosításokról szóló oldalainkon már olvashatott az úgy nevezett befektetési egységekhez kötött megtakarításokról, melyek lényege a hatékony megtakarítás és az életbiztosítás előnyeinek ötvözése. Ezek a konstrukciók a Baba-kötvénynél jelentősen magasabb hozam realizálására adnak lehetőséget azonos havi befizetések mellett (18 év alatt havi 10.000 Ft befizetése mellett a Baba-kötvény 3,75, míg egy kedvező unit-liked megtakarítás, akár több mint 5 millió Ft-os felhalmozást jelent). Gyermekeinknek szánt előtakarékosságunk ezen formájával nem feledkezünk meg a fiatalok természetes életviteléből adódó testi épséget, egészséget érintő kockázatokról sem. A konstrukció biztosítás eleme fedezetet biztosít egy esetleges balesetből vagy betegségből eredő kórházi ápolás, gyógykezelés költségeinek megtérítésére, sőt a szülőket érő tragédia esetén a gyermek folyamatos, havi rendszerességű járadék jellegű jövedelemhez juthat. A unit-liked előtakaréskossági szerződések rugalmas hozzáférhetőséget garantálnak, így a felnőtté válás bármely szakaszában felmerülő költségek finanszírozása megoldható az így felhalmozott pénzeszközökkel. 

Kedvező, az Ön elképzeléseinek megfelelő konstrukciókért, tanácsadásért, felmerülő kérdéseivel bátran forduljon hozzánk!



  1